1998. június 26. - 14:55 | 1998, Bajai Halászléfőző Népünnepély, Bajai Tükör | RSS 2.0 | hozzászólás | trackback | | 758
 |
|
|
|
||
|
|||
|
A víz varázsa, az élet egyik fő alkotóeleme itt kézzelfogható, természetes közeg, végigkíséri a bajaiak egész életét. A gyerekek a Sugovica partján már az anyatejjel szívták magukba a pecálás tudományát, felnőve megismerik a táj vizeinek halbőségét, a környék zegét-zugát.
Elsősorban kedvező természeti adottságai teszik vonzóvá Baját és környékét: a sugárzó napfény, az üdítő, lágyan simogató víz, a tiszta levegő, a kék égbolt, a dunai környezet, ahol vadember módjára is lehet élni, sátorban aludni, bográcsban főzni, napbarnított testtel evezni, motorcsónakozni és vízi síelni, erdőket járni, homokzátonyokon napozni, játszani, a lemenő napfényben gyönyörködni, esténként csillagokat számolni és hallgatni a szarvasbőgést, vízi madarak rikoltozását. A hal, a víz, a romantika jegyében A legkisebbeknek a plage, a homokos enyhén lejtő vízpart nyújt lehetőséget fürdésre, homokvárépítésre, labdázásra, úszástanulásra. A nagyobbak fejelnek, fociznak a vízparton és van strandröplabda-pálya is. Kisvendéglők, fagylaltozók, lángossütők teszik kellemesebbé a parti pihenést, a vízi lubickolást. Van vízbicikli és csónakkölcsönző is a nyári szezonban. Sétahajóval bejárhatja a Bácska-gemenci Dunát, a Sión fel egészen a Gemenc kiránduló központig. Gemenc a víz közelségének, a nyári zöldáraknak köszönheti egyedülálló szépségét. Romantikussá teszi szokatlan sűrűsége, a buja vegetáció, a temérdek vadvíz. Szarvasbőgés idején a vadászok birodalma az erdő, világ-nagydíjas trófeákkal térnek haza innen az elmúlt évtizedekben. Számos kirándulóhelyet rejt a Baja alatti folyamszakasz is. A jobboldali zátonyos parton alacsony vízállásnál a napsütésben szikrázó homokpadokon napozhatunk, lejjebb a baloldali Kádár sziget nyújt lehetőséget horgászásra, strandolásra. A halászlé Egyszerűen a „víz” varászáról, némi túlzással az élet ősi mélységeinek hétköznapi megsejtéséről lehet szó, amit Goethe így emleget a Faust második részében: „Minden a vízből keletkezett- mindent a víz tart fenn”. A halászlé főzés rítusa, amely komoly néprajzi gyökerekkel rendelkezik, és generációról- generációra öröklődik a bajai városlakóknál, olyan tömegeket mozgósító erő, ami nehezen fedezhető fel máshol és semmivel sem helyettesíthető befelé forduló világunkban. Elérkezett a „lé”-főzés ideje. Aki maja nem próbálja, annak talán nem is lehet tejes képe Bájáról és a bajaiak életéről. És hogy miért nem szólítjuk általánosan ismert néven a lé-t? Egyszerűen, mert minden halász tiltakozna ellene – tartja a helybeli humor – a „ hal leve” ugyanis más, mint a „halász leve… „Gyürkőzzünk hát neki. Az első kellék: a bogrács. A második kellék: a hal. Nagyon fontos, hogy friss legyen. Mondják, úgy az igazi, ha a ponty mellé több más fajtát is szerzünk: keszeget, kárászt, esetleg harcsát, csukát. De remekelhetünk pusztán ponttyal is. Csupán arra vigyázzunk, hogy ne legyen túl nagy és zsíros! Bajai halászlé A megtisztított halat két órával a főzés előtt feldaraboljuk, beirdaljuk és besózzuk. Az apróra vágott hagymával összekeverjük a haldarabokat a bográcsban és minden kiló halhoz 1,2 liter vizet számítva felöntjük. Amikor lobogva forr beleszórjuk a töröttpaprikát, kóstolás után ízlés szerint utánsózzuk (a cseresznyepaprikát már a főzés megkezdése előtt beledobjuk). A töröttpaprikát ½ órát főzzük úgy, hogy állandó erős forrásban legyen. Kifőzött halászlé metélttel tálaljuk. A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában 1996. Törekvésünk, hogy Baja is része akar lenni az országunk déli határa mentén kialakuló különleges gazdasági övezetnek, amihez remek természeti adottságai vannak. Elérkezett a nagy ötlet ideje a megvalósításhoz a „300 éves város, 300 bogrács halászlé” ötletének a megvalósítása. Talán sohasem fogadtak a város polgárai ilyen egyöntetű lelkesedéssel kezdeményezést. Az ötlet tulajdonképpen egyszerű. Tegyük azt amit legszívesebben teszünk, amivel máskor is ünnepivé varázsolhatjuk mindennapjainkat. Régen látott módon pezsdült meg a város. A segíteni akarás ezer apróbb- nagyobb jele érkezett a szervezők felé. Egyszerre egyidőben négyszázötvenen vállalkoztak arra 1996-ban arra az izgalomra, megmérettetésre, s akartak cselekvő részesei lenni a bajai próbának, melyben helytállás esetén igazi elismerést érhetnek el. 1996-ban az elismerés, hogy Baja város bekerült a nemzetközi Guiness Rekordok könyvébe. Baja város főterén egyszerre egyidőben megterített asztalok mellett mintegy 5000 fő tudott helyet foglalni és kedves társasága körében elfogyasztani a bajai halászlevet. 1997. A rendezők 610 főzőhelyhez 10 fős asztaltársaságok részére biztosítottak asztalt, ülőhelyet, főzéshez ivóvízvételi lehetőséget , megfelelő mennyiségű tűzifát és a kövezetet, védő alátéttálcát, így épen maradt a klasszicista stílusú Szentháromság tér burkolata. A halászléfőző népünnepély az Európai Kisebbségek Fesztivál záróprogramjával együtt kínált szórakozási lehetőséget, ezáltal színvonalas folklórprogrammal párosult a nevezetes bajai esemény. Éjfélkor tűzijáték köszöntötte a résztvevőket. Az 1997-es rendezvényről B. Farkas Tamás filmet készített az MTV „Magyarok cselekedetei” sorozatában. Fest, fiesta, népünnepély Amikor az ember végigszáguld Európán, tapasztalhatja szinte minden nagyvárosban, kisvárosban, hogy a fesztiválok földrésze lettünk. Bor- és sörfesztiválok, folklór, zenei programsorozatok megszámlálhatatlanul sorakoznak egymás mögé, nem is beszélve a film- vagy éppen televíziózás fiestáiról. Álszerénység nélkül vallhatjuk, a Bajai Népünnepély méltán illeszkedik, a festek és fiesták sorába, még akkor is ha két lényeges dologban – nem éppen hátrányára – eltér a hagyományos fesztiválformáktól. Egyrészt résztvevői nem csupán passzív szemlélői az eseményeknek, hiszen mindenkinek a főzőhelye körül akad tennivalója. Ki fát aprít, ki halat tisztít, ki az étkezőasztalt, díszit ízlésének megfelelően. Még a meghívott vendégeknek is jut a feladatokból, ha más nem, hát a kóstolás rituális művelet. Másrészt igazi, szájban jóízűen forgatható, ízes, magyar elnevezést is sikerült találnunk: NÉPÜNNEPÉLY, ami mindenki ünnepét jelenti, de elsősorban a városlakóét, akit a környező világ nemigen kényeztet. Nem kis dolog ez napjainkban, amikor az „urbanizált” polgárember jól kamatozó ötletek ügynökévé, ravasz ki masinák árusává, kereskedelmi utazóvá lesz, aki oly módon használja ki az emberi gyengeségeket, hogy lehetőleg a maga javára fordítsa őket.. Erdei Ferenc írja Futóhomok című könyvében: „Kevés város tud oly csábítóan szólni az idegenhez, mint Baja. Csinos, olcsó és kulturált várost ígér… „Ismét vendégeket várunk, hogy együtt köszöntsük a „Halászlé Ünnepét a Halászlé Fővárosában”. Hónapok óta készülődünk, rokonokat, barátokat, ismerősöket ültetünk az asztal köré, mert van valami megmagyarázhatatlanul jó ebben a szoros együttlétben, bár csípi a szemünket a füst, és átjárja a ruhánkat a lé jellegzetes illata. Az ókori görögök az idegent Zeusz küldöttének tekintették, és így kellő tisztelettel fogadták, látták vendégül asztaluknál. A görög városállamok polgárai más városok polgáraival, agy velük kapcsolatban álló idegenekkel VENDÉGBARÁTSÁGOT kötöttek, ami kölcsönös védelmet és segítségnyújtást jelentett. A vendégbarátság megkötése rituális szertartás keretében történik, mindkét részről vendégajándékot adtak át egymásnak, és természetesen a fénypont a nem mindennapi lakoma volt. A lakoma nálunk is adott: több mint hatszáz bográcsban fő a méltán elhíresült bajai halászlé, gyakoroljuk hát a régi görög szokást, szívből örüljünk a külhoni és hazai vendégeknek, igyekezzünk nekik a legjobbakat nyújtani.
Kapcsolódó bejegyzések:
|
