2001. augusztus 02. - 19:43 | 2001, Bajai Halászléfőző Népünnepély, Népszabadság | RSS 2.0 | hozzászólás | trackback | | 586

|
Nemrégiben Baján egyszerre kétezer bográcsban rotyogott a halászlé. Bármilyen hihetetlen, de ez az elképesztő mennyiség végül mind elfogyott: gondolom, a várost belengő csodálatos illat is megtette a hatását, no meg a készítők addig beszéltek csillogó szemmel a kellékek, a tiszta víz, a jófajta halhús, hagyma és paprika titkairól, amíg annak is megjött az étvágya rá, aki egyébként hónapokig nem is gondol halevésre. Vannak aztán a halasoknál olyan csemegék is, amelyeket inkább a hivatásos szakácsok kereshetnek, az átlagos piacra járó háziasszony legfeljebb a Romana-regényekben olvashat róluk. Ilyen a garnélarák 2400-ért, a panírozott rákolló és a békacomb 3200-ért vagy a lazac, amely szeletelve 2700, filézve 3600 forintba kerül. A füstölt lazacfilé árát kíméletesen közli az ártábla: húsz deka 1250 forint. A 2200 forintos “tenger gyümölcsei” megnevezés is jól hangzik, női magazinok receptjei mellé jól fényképezhetők is a belőle készült különlegességek, de nehezen tudom elképzelni, hogy sok vasárnapi ebéd készülne belőle errefelé. A tengeri halak közül legkeresettebb a tonhal, amely natúr és panírozva egyaránt 880 forintba kerül. A fagyasztott hekk kilója 740 forintért kapható. Ez megfizethető ár azoknak is, akik vízpartokon, strandokon már nemigen tudják megvenni az ennek az árnak a többszöröséért kínált sült, kirántott, bundás halat, ami jó magyar szokás szerint még a Balaton mellett is leginkább hekkből készül. Kapcsolódó bejegyzések:
|


