 |
|
|
|
||
|
|||
|
Az öt év előtti alapító tagok szándéka megvalósult: a Bajai Népünnepély sokkal több, mint egy olyan rendezvény, amikor baráti társaságban eszünk egy jó halat, kortyolunk hozzá jóféle vörösbort, azután, mint aki jól végezte dolgát hazamegyünk. Aki részt vett az előző négy alkalmon, az személyesen igazolhatja a fenti megállapítást. Nem tagadom persze, hogy a gasztronómiai örömöknek is fontos szerepe van ezen a napon, mégis azt kell mondanom, többről, sokkal többről van szó. |
|
Az 1996-os első halászléfőző népünnepély Baja várossá válásának 300. évfordulójához kötődik. A szervezők elképzelése ez volt: 300 éves város – 300 bogrács halászlé. A részvételre jelentkezők száma azonban jócskán felülmúlta a halfőzők tervezett számát. Valósággal megostromolták a művelődési központot, ahol regisztráltatni kellett magukat a jelentkezőknek. Végül azután 300 bogrács helyett 463 alatt gyulladt meg a tűz az első halászléfőző népünnepélyen. |
|
Éjjel-nappal folytak az előkészületek, amikor Béres Bélát, a bajai József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház igazgatóját, a halászléünnep egyik alapítóját és esztendők óta főszervezőjét a napokban felkerestük. |
|
Jóllehet a halfőzés elsősorban a férfiak dolga, ezen a nyári napon a Szentháromság téren a sok ezer vendég, a bajai polgárok és a – rendszerint szintén elsősorban a férfiak közül kikerülő – közéleti személyiségek mellett a szebbik nem politikával foglalkozó képviselői is megjelennek. A hazai politikai élet legismertebb női egyéniségei közül három, Bajához ma is sok szállal kötődő parlamenti képviselőnőt mi is megkérdeztünk. |
