 |
|
|
|
||
|
|||
|
- A főzőhelyek kialakításánál megfelelő védőtávolságot biztosítunk, ettõl függetlenül kérjük a tűzrakás alapvető szabályait betartani! |
|
Talán a Duna vize sem mossa le a gyalázatát annak, hogy éppen 55 éve, hat tintás seggű diák – közöttük öt líceumba, illetve tanítóképzőbe járó – megdézsmálta a halászok vesszőfonatú, tölcsér alakú halfogó eszközeit. Beavathatom a botlást elkövetők történetecskéjébe a nyájas olvasót, de óvatosságból előre felhívom a figyelmét – mielőtt ítéletet mondana róla -, hogy két hamar van: nem jó hamar inni és hamar ítélni. |
|
A hal az ősvíznek, a legfőbb istenanya magzatvizének, az élet és halál vizének lakójaként az örök megújulás, az újjászületésre váró élet szimbóluma. Életjelkép voltára vall, hogy sokszor mint életmentő jelenik meg(delfin). A hal a szimbolikus vizek jelképe. Ókori eredetű csillagképeink közül azok, amelyek az égi egyenlítő, a kozmikus „vízvonal” alá merültek annak idején, vizilények neveit viselik: halak, Déli ha, Cet Kígyó, Vízkígyó, Halfarkú Bak. |
|
A szabadban rakott tűz, a konyha köve, a sütő eredetileg nemcsak étkez előállító praktikus berendezés, hanem oltár, áldozási hely is volt minden népnél a ősi időkben. A tűz- és kenyértisztelet nyomai még évtizedekkel ezelőtt is elevenek, jól kivehetők voltak, a tűzrakást, a kenyérsütést, a szabadban történő főzést egész sor ceremónia kísérte. |
|
Kölyökkorom óta álmodom egy népünnepélyről. Ahol kifordulnak rendeltetésükből a dolgok. A közhelyről közhelyre forduló óramutatók egy varázsütésre megállnak. Mint boldog szerelemben a ruha, lehullnak rólunk viseltes szokásaink, közhírré tesszük vereségeinket, mulatunk saját, visszájára fordított rigolyáinkon, elfelejtjük rögeszméinket és előítéleteinket. Ezen a népünnepélyen belülről ostromoljuk a legnagyobb Bastille-börtönt, amit a körülmények halma utalt ki a hétköznapi lakhelyül. |
|
Évszak, sőt még felhőjárás szerint is más-más szerszámmal dolgozik: néha valamennyivel egyszerre, úgy, hogy összeáll társakkal, velük sürög ernyedetlenül. Üres kézzel sohasem tér haza. Ha egyéb nem, egy kis”sütő” csak akad, amelyet halászné asszonyom lisztben meghemperget, s kevés zsírra vetve ropogósra kiránt. Az imbolygó lélekvesztő az ő járműve, amelyen mindent el tud rakni, amelybe belenőtt, állva, ülve úgy elvan rajta, hogy meg sem libben. |
|
A halat nem elég megfogni- bár ez sem mindig egyszerű – el kell juttatni a fogyasztó asztalára is. Ezért, ahol jelentősebb mennyiségű kínálat illetve kereslet volt, ott kialakult a kereskedelem, vele együtt a piac is. A bajai hajdani halpiacról a halászcéh könyvei sok érdekes adatot tartalmaznak. A céh 1815-ben kapta meg szabadalomlevelét, s 1828-ban „nyitott láda mellett” úgy határoznak, hogy a Duna partján (Sugovica) egy tölgyfalépcsőt építenek, hogy az ott található bárkákhoz lejussanak. |
|
A Duna melletti Solt és Baja közötti vonulatot még a XIX. században készült térképek is mélyen fekvő, természetes fokokkal, erekkel áthálózott térségként ábrázolják, ahol állandósultak az árvizek rohamai, kiszámíthatatlan szintjei, a víz visszamaradt tömegei, a belvizek, a nagy kiterjedésű tavak, lápok, mocsarak. E terület és gyér számú lakosságnak életét a medrét, szélességét állandóan változtató, vándorló Duna határozta meg. |
|
Sajnos, lassan harminc éve, hogy történ az eset. Fiatalok voltunk, kamaszok. Egy akkori barátom kertjében próbálgattuk a halászléfőzés tudományát, felnőttek nélkül Nem először, de nem is sokadszor. Ma, a szigorúan vörösboros érában már érthetetlennek tűnik, de az akkori szokásoknak megfelelően kiskunmajsai Kövidinkával „kalibráltuk” izlelőbinbóinkat a lé főzése közben. |
|
Mennyit ér a bajai halászlé? Bizonyára senki sem vállalkozna arra, hogy megbecsülje azoknak a számát, aki minden előzetes bejelentkezés nélkül utaztak Bajára a tavalyi halászléfőzésre. Így tett az a budapesti házaspár is, amely a rendezvény előtti napon a tévében látta a fiesztáról készült előzetes riportot. Szombaton autóba ültek, és próba-szerencse alapon megcélozták a Szentháromság teret. A látvány és az ínycsiklandozó illatok megtették hatásukat, így a fővárosi látogatók is megéheztek. |
